Interjú Beninával
A mai napon Beninával olvashattok egy interjút! :)
1.Honnan jött az első történeted ötlete?
Hmm… Nem tudnám megmondani, melyik első történetemre gondolsz. Az első megjelentre? Az első történetre, ami megfogalmazódott a fejemben? Az elsőre, amivel blogolni kezdtem?
Úgy hiszem, az első elsőmre gondolhatsz első történetként, ami a Bíborhajú sorozat bevezető része, A Boszorka fénye. Szerettem volna valami nagyon nem vámpírosat, mégis a valóságtól teljesen elrugaszkodott fikciót kreálni, amivel lenyűgözöm az Olvasókat. Ahogy akkoriban mindenkire, természetesen rám is kihatott a Twilight őrület, és öntudatlan hasonlóságokra vetemedtem írás közben. De bármilyen kezdetleges könyvem is az első Bíborhajú, mégis szeretem az összes hibájával együtt, mert mégiscsak ez volt az Első :)
2.Hány éves korod óta írsz?
Mindig is voltak ilyen-olyan firkálmányaim, amelyek persze csak számomra voltak értékesek. A középiskolában többet írtam, mint bármikor. Utáltam bulizni, viszont imádtam olvasni, írni és rajzolni. Aztán tizennyolc éves lehettem, amikor a szüleim és néhány tanárom megbeszélték velem, hogy a képzőművészet és az írás nem nekem való. A tehetségnek híján vagyok, állították, és ezzel el is vették az egyébként is csekély önbizalmamat. Akkor felhagytam az írással, a rajzokkal, és egészen a harmadik gyermekem egyéves koráig nem is tértem vissza ezekhez a dolgaimhoz.
3.Miért pont ezt a kiadót választottad?
Konkrétan az Olvasóim találták meg a Kiadót. Imádtam blogolni, posztolgatni kitalált történeteket, átírt szemszögeket, majd meglepve tapasztalni, hogy egyre többen látogatnak. Szuper érzés volt, de önszántamból soha nem adtam volna a fejem kiadatásra.
A Könyvmolyképző Kiadó már akkor is olvasócentrikus volt, tehát odafigyeltek Olvasóik véleményére, a visszajelzéseikre. Ennél szimpatikusabb hozzáállást nem is kívánhattam volna.
4.Van kedvenc szerződ?
Természetesen, minden témában van legalább egy-kettő, akit vagy imádok vagy csodálok, legfőképp pedig végtelenül tisztelek.
5. Tervezed, hogy a könyvedhez/könyveidhez lehessen tárgyakat vásárolni? (pl:bögre)
Az idei terveim között nem szerepelnek hasonló célkitűzések. A 2015-ös év eléggé megviselt egészségileg, ezáltal anyagilag is, most igyekszem utolérni magam mindennel. Sajnos az egészségem nem akar helyrejönni, de ha az Olvasók kifejezik ilyen igényüket, mindenképp megfontolom.
6.Melyik a kedvenc részed a saját könyvedből/könyveidből?
Mindig három kedvenc részem van mindegyik történetből, amit írok:
1: A happy end!
2: A legnagyobb szemétség vagy dráma, ami az adott könyvben történik
3: A történetek eleje, amikor még össze kell hozni a karaktereket, a helyszíneket és a cselekményszálakat egymással. Ezt imádom a legjobban.
7.Mit tanácsolsz kezdő íróknak?
Erre a kérdésre egyre nehezebb felelni. Úgy hiszem, egy író – legyen bármilyen kezdő is –, mindig tudja, mire van éppen szüksége. Rájöttem, hogy nem javasolhatom mindenkinek, aki író akar lenni, hogy írjon és olvasson sokat, hiszen ez ösztönszerű cselekvés a „mi fajtánk” számára. Olyan ez, mint másoknak a tv-nézés, vagy újságolvasás. Mi, írók ezzel kapcsolódunk ki.
Ezért inkább két dolgot tanácsolnék csupán:
1: Ne adjátok fel az írást akkor sem, amikor senki sem hisz Bennetek! Ha csakis magadnak tetszik, amit írtál, akkor írj a magad gyönyörűségére, de akkor is írj! Ha egy rakás katyvasz, amit a papírra vetettél, ha nincs eleje, se vége, akkor is folytasd. Ha kell, akkor az egyik írásodat tedd el, és vedd elő a másikat, hogy visszatérhess az előzőhöz, amikor úgy érzed, megérett vagy te megértél rá!
2: Soha, de soha ne gondold azt, hogy amit írtál tökéletes vagy hibátlan! A legjobb, amit kihozhatsz magadból, az elfogadható. Az íráshoz alázat szükséges, vagyis legalább átgondolod a kritikát, amit nálad okosabb – de legalábbis az íráshoz hozzáértőbb – emberek adnak. Sosem lehet az írásod tökéletes. Soha nem felelhetsz meg mindenkinek, kiváltképp saját magadnak!
És amikor a kettes pontnál végképp kétségbeesel, abban a másodpercben lép érvénybe az egyes pont!
8.A családod olvasta a könyveidet?
A Húgom. A gyerekeim még kicsik a könyveimhez párom pedig más témákban mozog otthonosan.
9. Elolvasod, amit írtál?
Muszáj elolvasnom újra és újra, hiszen a szerkesztési folyamatot ez előzi meg.
10.Ha egy napra valamelyik könyv karaktered bőrébe bújhatnál, ki lenne az?
Hannah: A Bíborhajú sorozatomban van (volt) egy kislány, akit a kisebb lányomról neveztem el. Ő a Bölcs a történetben, aki mindent lát, múltat, jövőt, okot és okozatokat.
11.Kinek vagy Minek a hatására kezdtél el írni?
Akkoriban nagyon magányosnak éreztem magam. Utáltam az iskolát, nem találtam a közös hangot a többi gyerekkel, és szerettem volna olyan világot létrehozni, ahol én is számítok. Ezért kezdtem írni, azt hiszem...
12.Egy átlagos napon mennyit írsz?
lan órát jelent.Ahh, nem igazán van nálam olyan, hogy átlagos nap. Rengeteget utazom, a napom kb 70%-a ezzel megy el, ilyenkor csak olvasom. Fogalmazzunk úgy, hogy vannak írásban aktívabb napjaim, amikor szárnyalok, elveszek a történetben teljesen, és ezt imádom. Ezeken a napokon tíz-tizenöt oldalt sikerül megírnom, ami kb 4-5 megszakítatlan órát jelent.
Köszönöm az interjút, nagyon aranyos kerdesek voltak.
